Ezeken a vidékeken nemcsak az össziskolai (Gesamtschule) modellt erőltetik, de az integráció elsőbbségére hivatkozva minden eszközzel gátolják a differenciálódást, és azt tervezik, hogy a gimnáziumi képzést két évre korlátozzák. A 2006-os PISA-felmérés szerint a német diákok 40 százalékánál egy év matematikaoktatás semmilyen teljesítménygyarapodást nem eredményezett, további nyolc százalékuknál a matektudás csökkenését állapították meg. Annak ellenére, hogy a balos oktatási szakemberek ilyenkor rutinszerűen a forráshiányok szűkösségére szoktak hivatkozni, Fleischhauer megállapítja, hogy Németország fajlagosan ugyanannyit költ oktatásra, mint a PISA-felmérésekben éllovas Finnország, vagyis diákonként évi 7000 eurót, ami 3000-rel-több, mint az OECD-országok átlaga.
Vélemény Schmidt Mária Németország a hatvannyolcasok szorításában
Amikor az európai oktatási rendszerek közül az egyik legszelektívebbel szemben az integrált oktatás legjobb példájára hivatkoznak, csak éppen fordítva. Visítva röhögök. :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
(via sronti)
ezek a gonosz pedagógusok, ez a gonosz pedagógia. kb. ezt közli. (jó ugye a kommunizmus-pedagógia, azt tudjuk hogyan függ össze, úgyhogy nemhiába mumus)
mondjuk ezek az adatok szerintem nem is stimmelnek. kapásból többet költenek a finnek (a 2006-os adatok szerint) fejenként, mint a németek. szerintem simán összekeverte a gdp-vel, ami nagyjából hasonló. Emellett nem emlékszem, hogy ilyesmit megállapított volna a pisa, max. ezt vki levonta másodlagos adatokból (ó, korábban egy évvel többet tanultak, és rosszabb az eredményük, akkor romlott), de ez nagy marhaságnak tűnik.
(via missingvalues)
